A hővisszanyerő szellőztető rendszer képes a szobák levegőjét mindig frissen tartani. Képes a pollenek, a por, és a külső szagok kiszűrésére. Képes a páratartalom egészséges szinten tartására. Azok akik hővisszanyerő szellőztető rendszerrel felszerelt lakásban laknak, kimutathatóan hosszabb ideig élnek, kevesebbszer betegek, gyorsabban meggyógyulnak. Miért? Mert a levegő a lakásban mindig friss.
Ha egy lakásfelújítás vagy új építés során a szellőztető rendszer fontosságát szem elől téveszti, és az ablak nyitására szeretné alapozni a személyenként minimum 30 m3/h szobákba jutását, akkor tévúton jár, mert ezt nem tudja megoldani. Számos okból nem tud, nem fog ablakot nyitni, a honlapon erről sokat olvashat pl. itt: szellőzési megoldások összehasonlítása. A szellőzés hiánya, a friss levegő mennyiségének csökkenése a lakók egészségét rombolja, ugyanis:
Az elégtelen szellőztetés (ablaknyitás elmaradása) az alábbiakat eredményezi:
- felhalmozódó pára
- a magas páratartalom miatt párakicsapódás
- a párakicsapódás miatt penészképződés
- a penészképződés miatt megbetegedés, súlyosbodó légúti tünetek, és más egészségügyi kockázatok
- a penészesedés épületszerkezeti károkat okoz
- a magas páratartalom kedvezőbb életfeltételeket nyújt a baktériumoknak, vírusoknak, atkáknak
- felhalmozódó CO2
- a magas CO2 szint miatt fáradtság érzet, kimerültség, rossz minőségű alvás, rosszabb koncentráció
- minden beltérből származó szennyező anyag felhalmozódása (bútorokból, építőanyagokból, sütésből, műanyagokból...)
- többfajta vegyi anyag, magasabb koncentrációban rákkeltő hatású (formaldehidek, stb...)
- fentiek miatt bizonyítottan rövidebb élethossz, rosszabb egészségügyi állapot, hajlam légúti megbetegedésekre, asztmára
Nem speciális esetekről, hanem tömeges jelenségről beszélünk. A helyzetet tovább súlyosbítja azon tájékozatlan felújítók nagy száma, akik ablakot cseréltek és hőszigeteltek. Ők az alacsonyabb fűtési költségek érdekében légtömör épületet hoztak létre (ami nagyon is támogatandó), de megfeledkeztek a lakásuk friss levegő ellátásáról. Valószínűleg (ha egyáltalán bárki felvetette nekik a hővisszanyerős szellőztetés lehetőségét), így válaszoltak: majd ablakot nyitok! Újra és újra, aláhúzva ismételjük: az ablaknyitás nem jelent kielégítő megoldást
"Majd ablakot nyitok!" ... és megspórolom a szellőztető rendszer árát
Számos tudományos kutatás történt már annak megállapítására, hogyan változik a lakótér (jellemzően a hálószoba) levegőjének a minősége különböző szellőztetési módszerekkel. A kutatások eredménye egyértelmű. Szellőztetés nélkül a hálószoba CO2 tartalma már 3/4 óra után már átlépi a "jó minőségű levegő" határértékének tekintett 1000 ppm értéket. (Ez a Pettenkofer féle szám). Egyértelmű, hogy senki sem kel fel 3/4 óránként éjszaka, hogy pár percre szellőztessen, és biztosítsa a pihentető alváshoz a jó minőségű levegőt. Megfelelő mennyiségű friss levegő hiányában a szoba CO2 szintje olyan magas lesz, ami már tüneteket okoz: fejfájás, nem pihentető alvás, bágyadtság. Az alábbi görbe egy olyan mérést mutat be, ahol reggel 6 órára már 4000 ppm fölé emelkedik a CO2 szintje a hálószobában:
Magas páratartalom,CO2 és egyéb levegő minőség jellemzők
Páratartalom
A szellőzés hiányában a szobák páratartalma magasabb lesz a kívánatosnál. Mi a pára forrása? Az alábbiak:
- mosás és a ruhák szárítása beltérben
- főzés
- fürdőszoba használat
- emberi metabolizmus (anyagcsere), légzés és verejtékezés
- növények metabolizmusa (anyagcseréje)
Ezek közül egyik sem kerülhető el teljesen egy lakóépület esetén. Ugyanakkor ezek mértéke egészen eltérő lehet a család életstílusától függően.
A túlságosan magas páratartalom következményei:
- kedvezőbb feltételek a baktériumok, atkák és egyéb élőlények szaporodásához
- penész kialakulásának nagyobb esélye
- rosszabb komfortérzet ("nehezebb" a levegő)
Egyértelmű, hogy az ablak nyitogatásával- zárogatásával nem lehetséges az egészséges páratartalom megtartása az épületben. Már csak azért sem, mert a külső levegő páratartalma is tág határok között változik. Télen a levegő száraz, nyáron pedig túl nedves lehet.
Összefoglalás
Ma már minden új és felújított épület légtömör, vagy "közel légtömör". Ezeknek a szellőzése nem megoldott, az ablak nyitogatása nem megoldás. Kizárólag gépi szellőzés alkalmazható biztonsággal, ha a lakó nem elhasznált, hanem friss levegőt szeretne otthonában belélegezni.